Ha a kompozitok gyártói hármat kívánhatnának a munkájukkal kapcsolatban, akkor azt mondanák, hogy könnyű, erős és olcsó. A maganyagok felhasználásával ezekből kettő teljesül. Valójában nem erősebb lesz a termék, hanem merevebb.

Az ábrán a hajlítás során jelentkező erőhatások figyelhetők meg. A maganyag alsó és felső lapján erősítő anyag található, amely akadályozza a megnyúlást és az összenyomódást. Ha a maganyag könnyű, akkor nagyságrendileg nagyobb merevséget érhetünk el a súly csekély növekedése mellett.

A maganyagok:

  • Javítják a termék merevségét.
  • Kevésbé növelik a termék súlyát.
  • Javíthatják a hő- és hangszigetelést.
  • Javíthatják a fárasztó igénybevételekkel szembeni ellenállást.

A maganyagok alaptípusai:

1. Hőre lágyuló műanyag habok

Az anyaguk többnyire PVC, vagy PET. Az utóbbiak vasúti járművek burkoló elemeihez is használhatók, mert megfelelnek az érvényes tűzvédelmi előírásoknak. Számos kivitelben fordulnak elő, sima, irdalt mart, fúrt, stb. A jellemző testsűrűségük 80-200 kg/m3.

2. Balsafa

Rendkívül könnyű maganyag. Kizárólag az egyenlítő környékén található szélmentes völgyekben nevelhető fafajta, amely hat év alatt akár harmincöt méteresre is megnő. Mivel az oldalirányú erőknek nem tud ellenállni, ezért a legkisebb szél is eltörné. A jellemző testsűrűsége 45-160 kg/m3. A rostok irányában rendkívül erős Jellemzően járművek padlóját, szélerőmű lapátokat és jármű burkolatokat készítenek a felhasználásával.

3. Méhsejtek (aromás poliamid (pl. kevlár), alumínium, papír, polipropilén)

A legkönnyebb maganyagok. A súly néhány százalékos növekedése mellett a merevséget a sokszorosára növelik. A legjellemzőbb felhasználási területe a versenysportok járműveiben és a légi közlekedésben.

4. Szintetikus maganyag

Speciális üvegszövet, amelyet mikroballonokkal dúsítottak, hogy jelentősen megnöveljék a térfogatukat. Ollóval vágható, viszonylag sok gyantát vesz fel, de cserébe nagyon tömör, homogén szerkezetű anyag lesz belőle. Nagyobb igénybevételnek kitett karosszéria elemek, légterelők, lökhárítók, hajók készíthetők az alkalmazásával.

5. Habosodó rendszerek

A leggyakrabban habosodó poliuretánokkal találkozunk. Vannak rugalmas (szivacs) és kemény (hőszigetelés), továbbá nyitott és zárt cellás változataik is. A nyitott cellásak kicsit jobb hőszigetelők. Jellemző testsűrűségük 10-25 kg/m3. (Egy liter 10-25 gramm!) A kész szerkezetet óvni kell a nedvességtől, mert ha az üregei feltöltődnek, akkor hővezetővé válik. A „zárt” cellás habok üregei 95-98 százalékban zártak. Ha mégis bejut a belsejükbe a nedvesség, akkor nagyon lassan száradnak ki. A jellemző testsűrűségük 45-600 kg/m3. Az utóbbiak kifejezetten szerkezeti habok. Hőszigetelésre, üregek feltöltésére és nyílászárók beépítésénél használják.

Léteznek epoxi habok is. Ezek általában háromkomponensű anyagok, ahol a gyanta és a térhálósító mellett egy habosító szer is van. Egyedül a Sicomin oldotta meg, hogy a gyantába eleve bele van keverve a habosító adalék, mert az egyéb rendszereknél az előre bekevert adalék hatásfoka gyorsan csökken. Tetszőleges epoxi gyantát tudunk habosítani, ha amin típusú a térhálósítója. A habosító szer keverési aránya 1-6 % a gyantakeverékre számolva. A gazdaságos maximum 3 % körül van. Az elkészült terméket minden esetben hőkezelni kell! Légcsavarok, kormánylapátok, légterelők, ajtók térkitöltésére és összeragasztására használják. Jellemző testsűrűségük 170-600 kg/m3.

Ikarus EAG E95.10

A rendszámtábla fölötti sokszögű homlokajtó két felét habosodó epoxigyanta tartja össze.

A következő részben a szilikon gyártószerszámok elkészítéséről fogunk írni.