Ezt az írást tájékoztató/ismeretterjesztő anyagnak szánom, így változtatás nélkül szabadon terjeszthető a szerző és a forrás megjelölésével. A különösen fontos részeket vastag betűvel írom, a csak mélyebb érdeklődésűeknek szántakat dőlt betűvel. Az emberi szervezet érzékeny egyensúlyát minden külső behatás felboríthatja. Ilyenek például a táplálkozási hibák, az indokolatlan gyógyszerszedés a túlzott vitaminbevitel és persze többek között a vegyi anyagokkal való érintkezés. Természetesen nagyon fontos az egyéni érzékenység is. A „gyenge nők” ezen a téren is jobbak nálunk, mert a szervezetük magasabb zsírtartalma segít csökkenteni a hatás maximumát. Fontos még a testsúly, és a szervezetbe jutó méreganyag mennyisége. Ez az írás elsősorban az epoxi gyantákról szól, de a végén néhány gondolatot írok az egyéb gyantákról is. Amit fontos leszögezni: A teljesen térhálós epoxi gyanták semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelentenek. (Kivétel az apró tárgyak lenyelésének veszélye.)

Hogyan jut be a szervezetünkbe a vegyi anyag?

  • Belégzés útján. Minden anyag párolog. A párolgás sebessége függ az anyag molekulatömegétől és a környezeti hőmérséklettől. A víztiszta, jól folyó öntőgyanták és a térhálósítóik általában kis molekulatömegűek. A gyanták szaga enyhe, nem kellemetlen. A térhálósítóknak ammónia szaga van. Ezt már határozottan büdösnek is érezhetjük. Védelem: Ne szagolgassuk az anyagokat és lehetőleg tartózkodjunk minél rövidebb ideig a térhálósodó anyag közelében. A térhálósodó anyag melegszik, ezért térhálósodás közben a párolgás mértéke először nő, de ahogy halad előre a reakció, úgy egyre csökken a párologni tudó anyag mennyisége, így a szagérzet is csökken. A gyanta/gyantarendszer szagát sokan nem érzik, mert az orrcseppek használata közben roncsolódik a szaglóhám. Ez esetenként hamis biztonságérzetet ad, mert az egyéni érzékenység nem csökken.
  • Szembe fröccsenés, vagy szemmel való érintkezés útján. A szembe fröccsenés ritka, de azért előfordulhat például géppel történő összekeverés közben. Védelem: védőszemüveg, vagy arcvédő pajzs használata. Ha mégis megtörténik, akkor a szemet 15 percig öblögessük desztillált vízzel (ennek híján csapvízzel) szemmosó pohár (ennek híján kis, hagyományos pálinkáspohár) használatával. Bőrirritáció a gyanta/gyantarendszer gőzei miatt. Ez először a szem körül jelentkezik, viszketés és körgyűrű alakú bőrpír formájában. Védekezés zárt védőszemüveg használatával. Ilyen például a búvárszemüveg. A magam részéről azt tartom a legjobbnak, ha az, aki ilyet tapasztalt, inkább felhagy a gyantázással.
  • Bőrre kerülés. Mindenképpen kerülni kell. Elsősorban dolgozzunk nagyon tisztán. A véletlenül kicseppent anyagot fel kell itatni papírtörlővel, majd acetonos papírtörlővel tisztára kell törölni. Védekezésképpen ajánlatos megfelelő védőkesztyű használata. Az olyan kesztyűk, mint például a sebészkesztyű kissé porózusak. Ez azt jelenti, hogy a gyanta képes átszivárogni ezeken a mikropórusokon. Ez rosszabb, mintha semmi nem lenne a kezünkön. Sokan hiszik azt, hogy izzad a kezük, ezért éreznek nedvességet a kesztyű belsejében. A probléma kiküszöbölhető azzal, ha először egy vékony szövetkesztyűt húzunk fel és csak erre a gumikesztyűt. Ha a gyanta bőrfelületre került, akkor azt nem szabad oldószerrel eltávolítani, mert a feloldott gyanta könnyen a szervezetünkbe jut a bőr pórusain keresztül. Az eltávolítás helyes módja lemosás szappannal és vízzel. A legjobb megoldás az “ultraderm”-mel való tisztítás. A tisztítás minőségét ellenőrizhetjük, ha megtapintjuk a bőrfelületet. A tiszta száraz bőr kicsit sem ragadós. Általában három lemosás elegendő.
  • Lenyelés. Nehéz elképzelni, de semmi sem kizárt. A veszélyes mérgezési szint elérése nagyon nehéz, mert ehhez gyantából 1-2 kilogramm, térhálósítóból körülbelül 0,5 kilogramm elfogyasztása szükséges testsúly kilogrammonként. A legjobb megelőzés itt is az, ha vigyázunk a tisztaságra és betartjuk az alapvető szabályokat. Például tilos enni munka közben és a munkavégzés helyén. A gyanta nem kerülhet kapcsolatba élelmiszerrel és élelem tárolására, vagy elkészítésére szolgáló tárgyakkal és eszközökkel.

Mit tudhatunk meg a biztonságtechnikai adatlapból?

MSDS – Material Safety Data Sheet

Minden anyaghoz kötelező a biztonságtechnikai adatlap (MSDS) átadása – kérésre. Minden ilyen adatlap 16 pontból áll. A pontok tartalma szabályozott.

  1. Termékazonosító – az anyag gyártója, forgalmazója, vészhelyzet esetén hívható telefonszámok.
  2. A címkén feltüntetendő veszélyre figyelmeztető (H – Harmful) és a veszély elleni védelemre vonatkozó (P – Patronize) mondatok. Veszélyt jelző piktogramok.
  3. Összetétel. Senki ne lepődjön meg azon, hogy a százalékos arányokat összeadva nem is közelítünk a 100 %-hoz. A gyártók nem tűntetik fel a teljesen veszélytelen anyagokat és a nagyon kis mennyiségűeket sem. Az utóbbira példa az UV stabilizátor. A többi anyagot pedig széles tól-ig határokkal adják meg. Ezzel a termék lemásolását próbálják megnehezíteni.
  4. Elsősegély nyújtás.
  5. Tűzoltásra vonatkozó információk.
  6. Kárelhárítási teendők környezetbe jutás esetén.
  7. Kezelés, tárolás.
  8. Expozíció elleni védelem, egyéni védekezés.
  9. Az anyag fizikai és kémiai tulajdonságai.
  10. Reakciókészség, veszélyes reakciók, bomlástermékek.
  11. Toxikológiai (mérgező) hatásra utaló adatok.
  12. Ökológiai adatok, környezetkárosító hatások.
  13. Ártalmatlanítás, hulladékkezelés.
  14. Szállításra vonatkozó információk.
  15. Hatósági szabályozással kapcsolatos információk.
  16. Egyéb információk. Többek között itt írják ki a fentiekben található rövidítések magyarázatát.

Hogyan vernek át bennünket a reklámokkal?

Ez már az apró betűs rész. Ide írom a leggyakoribb reklámszövegeket és azok igazságtartalmát.

  • Víztiszta – kristálytiszta. Nem azonos a jelentésük. A sorrend víztiszta, optikailag tiszta, kristálytiszta. Ez a skála a szem számára láthatatlan halvány sárgától a színtelenen át a szintén láthatatlan halványkék árnyalatig terjed. Az utóbbiból öntik a briliáns jellegű dísztárgyakat.
  • 1:1 keverési arány. Ez átlátszó epoxi gyantából elképzelhetetlen! Kivéve akkor, ha a térhálósító oldószert tartalmaz. Ebben az estben kizárt az, hogy nem tartalmaz illékony komponenst (VOC). Ha oldószermentes, akkor lehet például poliuretán. Ebben az esetben viszont kizárt, hogy nem mérgező ugyanis az egyik komponens MDI, TDI, vagy a kettő keveréke. (MDI – Metil-DiIzocianát, TDI – Toluol-DiIzocianát). Különösen nagy tévedés azt állítani, hogy mindegy, hogy tömeg, vagy térfogat szerint mérjük össze a komponenseket. A térhálósító sűrűsége az esetek többségében kisebb, mint a gyantáé. Ez különösen akkor van így, ha a térhálósító nagy mennyiségű oldószert tartalmaz.
  • Nem mérgező. Ez az állítás egyetlen gyantára sem igaz!
  • VOC – mentes. VOC: Volatile Organic Compound – illékony szerves komponens. Minden gyanta és főleg a térhálósítók tartalmaznak kisebb molekulatömegű, tehát illékony komponenseket.
  • Az, hogy mit minősítünk szagtalannak egyéni. A tiszta levegőn kívül mindennek van szaga, még a víznek is.
  • BPA (biszfenol – helyesen Biszfenol A) – mentes. Ez igaz. Az ilyen nagy móltömegű gyanták nem fordulhatnak elő a könnyen folyó öntőgyantákban. (Egyikben sem.)
  • Úgy van! Az epoxi gyanták előállításához semmi szükség nincs fenolra. Hogyan is kerülhetne bele?
  • Oldószermentes. Reménykedjünk. Persze nagy valószínűséggel igaz, ha nem 1:1 keverési arányú a rendszerünk
  • Anyagában légzárvány (buborék) és nedvességmegkötő szereket tartalmaz. Ha ez így van, akkor ez nagy hiba. Az öntőgyantákba kibuborékoztató adalékot tesznek, hogy a keveréskor belekerült buborékok lehetőleg önként távozzanak a keverékből.
  • UV Stabil (nincs szükség HALS vagy UV blokkolókra) Ez így nem igaz. Természetesen vannak olyan térhálósítók, amelyek kevésbé érzékenyek az UV fényre. Persze akkor rendben van, ha már gyárilag van benne, mert miért is tennénk bele még? Két alaptípust ismerünk az UV-stabilizátorok között. A HALS – Hindered-Amine Light Stabilizers úgy védenek, hogy megkötik az UV fény hatására keletkező gyököket, ezzel megakadályozzák a további bomlást. UVA – Ultraviolet Light Absorbers Ezek elnyelik az UV sugarakat és úgy védenek. Természetesen mindkét fajta stabilizátor fogy, tehát csak korlátozott ideig biztosítanak védelmet. A kétféle stabilizátort együtt célszerű alkalmazni.

Egyéb gyanták

Poliészter gyanták. Gyökös mechanizmusú láncreakcióval térhálósodnak. A bennük komonomerként jelen lévő sztirol egyértelműen mérgező hatású, a vérképző szerveket károsítja. A poliészterrel folyamatosan dolgozó embereknek félévenként ellenőriztetniük kell a vörösvértest számukat, valamint a máj-, és vesefunkciójukat.

Vinilészter gyanták. A poliésztereknél leírtak vonatkoznak rá.

Poliuretán gyanták. Az epoxi gyantákhoz hasonló előírások érvényesülnek náluk.

Szilikon gyanták. Általában nem jelentenek különösebb veszélyt. Többnyire magas hőállóságúak. Számos változatuk rendelkezik élelmiszer minősítéssel. Ilyenekből készülnek például a sütőformák

Még számos különféle gyantatípus létezik. Itt csak azokat említettem, amelyeket akár otthon, saját kezűleg is elkészíthetünk.

Szabad-e alkoholt fogyasztani műgyantázás közben?

Általában igaz az, hogy munka közben a munkavégzés helyén semmilyen élelmiszert, vagy italt nem szabad fogyasztani. Az alkohol fogyasztása viszont munkavégzés után is tilos! Általában 12-24 óra eltelte után fogyaszthatunk – mértékkel – alkoholt. Ugyanis az alkohol lassítja a méreganyagok kiürülését a szervezetből, azaz elősegíti a mérgező anyagok felhalmozódását a szervezetben. A hatnapos munkahét idején a német vegyipari munkások között terjedt a „vasárnapi betegség”. Szombaton este a kocsmákban ittak, utána másnap szenvedtek a mérgezési tünetektől. Az alkohol és egyes méreganyagok színergetikus (egymást erősítő) kapcsolatba kerülhetnek egymással.

Természetesen szívesen válaszolok a témával kapcsolatos további kérdésekre.

Molnár József (Vegyész)