Az első szempont az öntés célja. Ugyanis a gyanta ára erősen összefügg a kívánt folyóképességgel, UV stabilitással, vagy a végtermék átlátszóságával. Érdemes tehát a célnak és a kívánalmaknak megfelelő legolcsóbb gyantát választani.

A második szempont az egyszerre kiöntésre kerülő gyanta mennyisége. Ugyanis a gyanták térhálósodása közben elég sok hő keletkezik, amely túlmelegítheti, és ezáltal tönkreteheti az öntvényt.

A következőkben konkrét példákon keresztül kerül bemutatásra, hogy mikor milyen gyantát érdemes választani.

I. Terepasztalok, diorámák készítése

Ilyenkor a természetes vizek élethű megjelenítése a cél; gyakran konkrét helyek kicsinyített mását elkészítve. A természetes vizek sohasem színtelenek: sárgás, barnás, szürkés, kékes színűek, esetleg smaragdzöldek, mint például a Neretva. Ebben az esetben kisebb folyóképességű és enyhén sárgás gyantarendszerek is használhatók, hiszen úgyis be fogjuk színezni ezeket, ugyanakkor fontos, hogy nagy tömegű gyantát önthessünk egyszerre. Ilyen rendszerek az SR 8500/SD 7160 (esetleg az SR 8500/SD 1213). Mindkettő enyhén sárgás és 48 óra alatt térhálósodik. A színezésük néhány csepp folyékony, transzparens színezővel megoldható. Mivel ezekből nagyon kevésre van szükség, ezért ezeket 10 grammos kiszerelésben is forgalmazzuk.

Vasúti terepasztal. Ardai Attila munkája. Gyantarendszer SR 8500/SD 7160
A saipani partraszállásnál elsüllyedt egyik Sherman tank makettje. Horváth Péter (pepe) alkotása. Gyantarendszer SR 8500/SD 1213

Az első alkotás XPS polisztirol („hungarocell”) alapra készült, amelyet az oldószermentes epoxi gyanták nem támadják meg. Az alap egy része kék vízfestékkel festett, a gyanta halványkékre színezett. A háttérben a híd mögött kis vízesés látszik. Ezt félig megkötött gyanta felhordásával lehet elkészíteni.

A második mű egy többszörös győztes dioráma. A makett gyári – fröccsöntött – alkatrészekből készült. A különlegessége az egyedi festés. A halványkékre színezett gyantaöntvény felszíne hullámos és helyenként tajtékos. A hullámok kialakíthatók a félig megkötött gyanta felületének hőlégfúvóval (esetleg hajszárítóval) történő óvatos megfújásával. A tajték a frissen meglágyított gyanta felszínének fogpiszkálóval való meghúzásával készíthető el.

Miben hasonlít a két gyantarendszer?

  • A gyantarendszerek ára csaknem azonos.
  • Alkalmasak vastag öntvények készítésére.
  • Szobahőmérsékleten két nap kell a teljes térhálósodásukhoz.
  • Jól önthetők a viszonylag nagyobb viszkozitás ellenére. („Sűrűbben” folynak.)
  • Nem UV-állók. Tehát védőbevonat nélkül kültérre nem ajánlottak, sárgulnak.

 Miben különbözik az előbbi két gyantarendszer?

  • Az SR 8500/SD 1213 lassúbb, tehát még vastagabb öntvények készítésére is alkalmas; a térhálósítónak köszönhetően az öntvény sárgásabb; szaga erősebb (szúrósabb), de ez néhány nap alatt teljesen megszűnik.
  • Az SR 8500/SD 7160 világosabb, azaz a színe közelebb áll a tiszta vízéhez. A halvány sárga szín csak vastag öntvények esetében jelentős.

Melyik gyantát válasszuk, ha víztiszta, korlátozott UV stabilitású, vastag öntvényt szeretnénk készíteni?

Erre a célra az SR 1670/SD 7160 (esetleg az SR 1670/SD 1213) rendszereket érdemes választani. Különösen szép öntvények készíthetők az SR 1670/SD 7160 rendszerből. Az SR 1670 gyanta az előzőekben említett SR 8500 típushoz képest növelt folyóképességű, kékes árnyalatának köszönhetően a sárgulási effektus később válik láthatóvá. Baráti ára mellett nagy vastagságú öntvények alakíthatók ki az alkalmazásával.

II. Miből készíthetünk öntvényeket kültérre?

A kültéri öntvények közvetlenül ki vannak téve a nap UV sugárzásának. Ez a napfénynek az emberi szem számára láthatatlan része. Ugyanakkor ránk is hatással van, mert ennek hatására képződik a bőrünkben a melamin – lebarnulunk. Persze a bőrünk sem visel el mindent, a túlzott napozástól leégünk, ismétlődő leégések pedig akár bőrrákot is okozhatnak.

Az eddig ismertetett gyanták egyike sem bírja tartósan az UV sugárzást. Kültéri célokra vagy UV-stabilizátorokkal adalékolt gyantákat használhatunk, vagy a gyantarendszerek komponenseinek változtatásával fokozottabb UV stabilitás érhető el. Természetesen ezek a gyanták drágábbak. Itt is figyelembe kell vennünk a tervezett termék méreteit. Más rendszert használunk ékszer készítésre és mást a mostanában egyre divatosabb – részben epoxi gyantából készülő – „river table” asztalokhoz.

Ékszerkészítés

Mivel az ékszereket jellemzően külterületen is viselik, ezért itt is UV-stabilizált gyantát használunk. Itt nem fontos a lassú térhálósodás, hiszen jellemzően kisméretű öntvények készülnek.

Lauriz’art quick gyantával készített ékszerek


Hogyan kell nagy tömegű UV álló termékeket kiönteni?

Ehhez a Lauriz’art slow gyanta használatát javasoljuk.

 

 

 

 

 

Jellemzően akár 5-6 cm vastag öntvények elkészítésére is ajánlott. A képeken a különböző lehetőségekre látunk példát.

„river table” variációk


Milyen előnyei vannak a Lauriz’art gyantáknak?

  • Nagyon alacsony viszkozitás – jól folynak
  • Könnyen keverhetők
  • Jól kibuborékozódnak
  • UV-állók
  • Víztiszták és fényes felületűek

Mire figyeljünk a Lauriz’art gyantarendszerek használatánál?

  • A gyantarendszerrel nem szabad 15 °C alatt dolgozni!
  • A gyanta soha ne legyen hidegebb, mint a helyiség, ahol használjuk! (Páralecsapódás.) A száraz, hűvös helyen tárolt gyantát előző nap vigyük át a felhasználás helyére lezárt edényben.
  • A helyiség relatív páratartalma ne legyen 50 % felett! (Páralecsapódás.)
  • Ha mód van rá, akkor érdemes a gyantát összekeverés után érdemes vákuum alatt kibuborékoztatni.
  • Az öntvénybe kerülő tárgyak mindig legyenek teljesen szárazak.
  • A gyantákat csak vízmentes, erre a célra ajánlott színezőanyagokkal színezzük.

A gyantába ágyazott anyagok előzetes kezelése

A gyantába szánt tárgyakat minden esetben szárítani kell. A növények színe már a szárításnál is megváltozhat. A gyanták térhálósítója is elszíntelenítheti az egyes növényeket. Ezért egyes esetekben célszerű a felületüket előzetesen lakkozni. Mindig érdemes próbát készíteni.

A beágyazásnál figyelni kell arra, hogy a legtöbb ilyen tárgy kisebb sűrűségű, mint a gyantarendszer, ezért felúszik a gyanta felszínére. Ilyenkor annyi gyantát érdemes az öntőformába önteni, hogy a tárgy alatt kialakuljon a kívánt gyantaréteg. Ezt követően érdemes csak óvatosan a tárgyat a gyantába helyezni. Az alapréteg megszilárdulása után lehet befejezni az öntést. Ha nehezebb tárgyakat akarunk kiönteni, akkor először egy alapréteget öntünk, majd ennek megszilárdulása után helyezzük a formába a tárgyat és fejezzük be az öntést.

Szabad-e világítóeszközöket elhelyezni az öntvényben?

Igen, szabad, de figyelni kell arra, hogy a gyanta nagyon rossz hővezető, ezért nem szabad nagy hőt fejlesztő eszközöket beépíteni, vagy a hőt ki kell vezetni a felszínre. Nem annyira a gyanta védelme indokolja ezt, mint inkább az elektromos eszközé. A legjobbak a LED eszközök, de ezeket is célszerű a termék szélében elhelyezni. Néha szükség lehet arra, hogy a vezérlést biztosító áramköri lap is az öntvénybe kerüljön. Ilyenkor ügyeljünk arra, hogy a nyomtatott áramköri lap sarkai legyenek lekerekítve. Ugyanis a sarkok a hőtágulás miatt repedések kiinduló pontjai lehetnek.

Hogyan kezeljük az elkészült öntvény felületét?

A formából kikerült öntvény felszíne mindig szép, de a forma széleinél a felületi feszültség miatt mindig van egy kis hiba. Ezen kívül a termék lehet olyan, hogy mindenképpen meg kell csiszolni a felületét. A durva hibákat durvább csiszolópapírral távolítjuk el, majd egyre finomabb papírokat használva finomítjuk a felületet. A csiszoló papírokon található számok azt mutatják, hogy hány csiszoló szemcsét találunk egy négyzetcentiméter felületen. Tehát minél nagyobb számot látunk, annál finomabb a csiszolópapír.

A csiszolást a legtöbb esetben érdemes viszonylag finomabb papírral kezdeni. Ilyen lehet például a 120-as, 220-as, 360-as, vagy a 600-as. Nyilván úgy választunk, hogy a legkisebb kárt tegyünk a felületben. Minden esetben vizes papírral csiszoljunk! Ez azért fontos, hogy megelőzzük a gyanta túlmelegedését, megégését. Fokozatosan haladjunk az egyre finomabb csiszolóanyagok felé. Az optimális végcél a 3000-es. Ez már szép, tiszta, fényes felületet ad. Akár meg is elégedhetünk ezzel a felülettel, de polírozással tovább szépíthetjük. Itt is különböző finomságú polírozó pasztákkal találkozhatunk. Szintén fokozatosan kell alkalmazni az egyre finomabb pasztákat.

Lehet-e az öntvények felületét utólagosan bevonni?

Igen, több lehetőség is van. Az egyik a Lauriz’art clear coat gyantarendszer. Transzparens, enyhén sárgás, UV-álló. Az ajánlott rétegvastagság 0,4-0,5 mm. A másik lehetőség a Sicomin Top Clear nevű víztiszta, UV-álló gyantarendszere, amelyet az ABU hígítóval összekeverve érdemes használni, mind szórás, mind ecsetelés esetében. A harmadik megoldás egy 2 komponensű víztiszta Techno-PUR poliuretán UV álló védőbevonat felhordása, amely mind fényes, mind matt felület kialakítására alkalmas kő, fa fém epoxi stb. felületen. Mindhármat kizárólag felületek utólagos bevonására használják. Nagyon fontos a felület gondos előkészítése, zsírtalanítása és pormentesítése.

 Mire használhatunk még víztiszta gyantát?

Ide kívánkozik még a Sicomin Surf Clear nevű víztiszta, UV-álló gyantarendszere. Ez nem alkalmas öntésre, mint a neve is mutatja, surf-ök készítésére használható lamináló gyantaként. A gyanta felhasználásának részleteit – igény esetén – egy következő blogbejegyzés tartalmazza.