Valamennyi gyantát fel tudjuk dolgozni öntéssel, de erre a célra mégis a kisebb viszkozitású gyantákat szoktuk használni. Ezek gyakran kibuborékoztató adalékot és/vagy terülés javítót is tartalmaznak. Az öntés célja szerint választjuk meg az alkalmazott gyantát.

  1. Elektromos eszközök kiöntése.
  2. Makettek, modellek, apró használati tárgyak.
  3. Kisplasztikák szobrok.
  4. Kültéri szobrok, térbútorok.
  5. Víztiszta öntvények, ékszerek.

1. Elektromos eszközök kiöntése

Nagyfeszültségű gyújtótrafó (Ford) Nyomtatott áramköri lap kiöntése

Itt fontos, hogy a gyanta ne vezesse jól az áramot (szigeteljen). A cél legtöbbször egy csatlakozó doboz vízmentes feltöltése, hogy a kapcsolódó vezetékeket megvédjük a korróziótól, illetve az érintésvédelem. Erre a célra használhatók a lamináló gyanták is. A hálózati áramhoz (230 V) akár a poliészter gyanták is alkalmasak. A szigetelő képességük:

  • poliészter: 5-7 kV/mm
  • vinilészter: 6-9 kV/mm
  • epoxi: 15-23 kV/mm

Egyes poliuretánok és szilikonok ennél is nagyobb átütési szilárdsággal rendelkeznek.

Alkalmazzák például az epoxi gyantákat arra is, hogy elrejtsék egy elektromos eszköz pontos felépítését. Ilyenkor szokták a gyantát feketére is színezni. A fekete színezékek közül viszont ki kell zárni a szénport és a vasoxidokat, mert ezek vezetőképesek és zárlatot okoznak.

Az elektromos eszközöket dobozban szokás kiönteni, ahol ráadásul néhány buborék sem számít. A nagyfeszültségű eszközöknél, mint például a távvezetékek szigetelő csigáinál viszont röntgennel ellenőrzik a buborékmentességet. Erre a célra az általános célú (lamináló) epoxi gyanták is alkalmasak. A termék olcsóbbítása érdekében szabad a keverékhez töltőanyagot adni. Ilyen például a kvarchomok. Fontos, hogy a töltőanyag tiszta és száraz legyen.

Ilyen célra legtöbbször a lamináló epoxi gyanták is alkalmasak.

2. Makettek, modellek, apró használati tárgyak

Százéves HÉV kocsi makettje

A gyorsöntő gyanták a legalkalmasabbak erre a célra. Ezek általában poliuretán gyanták 2-15 perc fazékidővel. Az „A” komponensük töltött, tehát minden használat előtt gondosan fel kell rázni. Nagyon könnyen keverhetők, jól folynak és önként kibuborékozódnak. Ha fontos a tökéletes buborékmentesség, akkor összekeverés után először vákuumozni kell, ezután lehet formába helyezni, végül nyomás alá kell helyezni. Az utóbbi művelet azért szükséges, hogy az esetleges mikro-buborékokat összeroppantsa a túlnyomás. Első pillanatban lehetetlennek látszik a teljes műveletsor végrehajtása például két perc alatt, de megfelelő előkészítéssel gond nélkül megvalósítható. Ehhez egy nyomás alá is helyezhető pufferedénnyel rendelkező vákuumszivattyúra van szükség. Szóval akkor is sikerül a művelet, ha nem rendelkezünk Eric Clapton (a „lassúkezű”) tehetségével.

3. Kisplasztikák szobrok

Vagy a korábban már ismertetett A1 – Acrilyc One-t, vagy valamilyen például homokkal, vagy kőporral töltött gyantarendszert használhatunk ilyen célra. Mesterséges márványt állíthatunk elő például úgy, hogy leányvári fehér mészkövet keverünk a gyantába. A gumikesztyűs kezünk ujjait – akár különböző – színezékekkel bekenve véletlenszerűen zegzugos csíkokat húzunk az anyagba, majd egy excenteres eszközzel megrázzuk az öntvényt. Ekkor kijönnek belőle a buborékok, a színes csíkok pedig fátyolosan eloszlanak az anyagban. A termék megjelenésre és tapintásra is megtévesztően márványszerű lesz.

4. Kültéri szobrok, térbútorok

 

Ezekhez mindig időjárásálló gyantát használunk. Szobrot önthetünk például rotációs eljárással szilikon formában a korábban már leírt A1 gyantából. Víztiszta gyantából önthetünk – statikailag jól megtervezett – székeket, padokat, asztalokat. Ezeket a gyantákat kombinálhatjuk például fával, vagy gondosan szárított növényekkel.

5. Víztiszta öntvények, ékszerek

 

Az itt alkalmazandó gyanták mind víztiszták és UV-állók. Az UV-állóság természetesen időben korlátozott. Néhány év kitettség után minden gyanta sárgul többé-kevésbé. Persze ezzel kialakul egyfajta védőréteg is a felületen, amely polírozással eltávolítható. A lamináló és a padlógyanták alapból mindig sárgák kicsit. A sárgaság mértékét a Gardner szín (1-8), vagy a jódszín szám jelzi. Sárgulást okozhat még a gyanta térhálósodás közbeni túlmelegedése.

Az öntőgyanta kiválasztásánál fontos szempont az egy rétegben kiönthető maximális vastagság. A térhálósodás során felszabaduló hőmennyiséget az öntvény kizárólag a felületén képes leadni függetlenül az öntvény alakjától és egyéb méreteitől. Ezért határozzuk meg az elérhető öntési vastagságot. Ha vastagabban önthető rendszert választunk, akkor az értelemszerűen lassabban köt meg.

Több rétegű öntés esetén mindig meg kell várni, amíg az első réteg felszíni hőmérséklete 40 fok alá hűl.

A következő részben a műfák szerepéről és használatáról fogunk írni.